“Sablonok mentén értjük félre az országot” – Holch Gábor Kínában élő magyar tanácsadó üzletről, kulturális különbségekről

 
שתפו
 

Manage episode 327033664 series 2432061
על ידי G7 התגלה על ידי Player FM והקהילה שלנו - זכויות היוצרים שמורות למפרסם, לא ל-Player FM, והשמע מוזרם ישירות מהשרתים שלכם. הירשמו כדי לעקוב אחר עדכונים ב-Player FM, או הדביקו את כתובת העדכונים באפליקציות פודקאסט אחרות.
https://g7.p3k.hu/uploads/2022/04/POD00006_mixdown.mp3

Magyarországról a határokat elhagyva a legtöbb hazai vállalat Szlovákia és Románia irányába indul, nagyon kevesen merik a régió határait elhagyni. Kínára végképp kevesen mernek kitörési pontként gondolni. Ugyan Kína egy 1,4 milliárdos piac, de az országon belül az Európában megszokottnál is nagyobb különbségek vannak, így a jól megválasztott partner és régió segítségével kisebb vállalatok is megtalálhatják a lehetőségeket. Erre pedig a gyakorlatban is látott számos példát Holch Gábor, Kínában élő magyar tanácsadó.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Jelenleg Kínában és Kelet-Ázsiában leginkább multinacionális cégeknek ad tanácsot. Holch Gábor története izgalmas, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél (EBESZ) megkezdett diplomáciai karrierjét 2002-ben egy néhány hónapnyira tervezett sanghaji kalandra cserélte. Immár 20 éve él Kínában, 15 éve pedig saját tanácsadócéget alapított – ezzel mutatva példát arra, hogy magyarként is lehet érvényesülni az óriási országban.

Ma már globális nagyvállalatoknak ad tanácsokat, többek között abban, hogyan tudják a nemzetközi standardjaikat és a helyi kulturális adottságokat összeegyeztetni.

Kínában az írott szerződések és az íratlan szabályok betartása is másképp működik, mint Európában vagy Amerikában. Érdemes ennek kapcsán megérteni, hogy a kínai vállalkozók sokkal kockázatosabb terepen mozognak: az állami vállalatok és az államilag támogatott magántulajdonú nagyvállalatokkal szemben a tisztán piaci alapon működő cégek nem bízhatnak az állami háttérben.

Ők nem kapnak állami vagy uniós támogatásokat, csak saját magukban bízhatnak – ezért hajlandók gyorsan és kockázatos lépéseket is meghozni, de emiatt igen ébernek és hatékonynak kell lenniük az európai szemmel akár nem is olyan etikusnak tűnő lehetőségek kihasználásában is. Ezt az adottságot pedig el kell tudni fogadniuk azoknak, akik Kínában üzletelnek – de megfelelő felkészüléssel ez jóval kisebb kihívást okoz, mint azt sokan gondolnák.

Az azonos szakterületen dolgozók sokkal jobban megértik egymást. Két mikrobiológus vagy két sales-es is jól megérti egymást. (…) Amikor elkezdjük keverni ezeket a funkciókat, akkor sokkal nagyobb kulturális félreértésekre kerülhet sor

emelte ki Holch Gábor.

Egy tipikus kulturális különbség, hogy míg a nyugati nagyvállalatok vezetői üzleti szempontok mentén gondolkodnak, a kínai állami vállalatok vezetői pártfunkciót töltenek be. Számos nagyvállalatban van állami részesedés, vagy vállal aktív szerepet az állam. Az állami alkalmazottak pedig teljesen más célrendszer szerint gondolkodnak.

A partnerek megválasztásakor nagyon fontos az erőviszonyok felmérése: az óriási méretű kínai vállalatok helyett érdemes hasonló méretű partnereket találni. De az sem biztos, hogy Kelet-Ázsián belül Kína az optimális partner.

A nemzeti karakternek jelentős hatása van az üzleti gondolkodásra Holch Gábor szerint:

sokszor nagyon jól megérti magát egy magyar üzletember egy vietnámival a következő ok miatt: a vietnámiak is ugyanúgy tekintenek magukra, mint ahogy mi tesszük Európán belül.

Mindkét ország gondolkodásban megjelenik a nagy birodalmak közé szorultság eszméje. Kína önmagára egy birodalomként tekint, ezért a kis Magyarországot nem egyrangú partnerként kezelik. Önmagában ez a hozzáállás is megmutatja, hogy miért lehet könnyebben más dél-kelet-ázsiai országban üzleti kapcsolatokat építeni.

Magyarország egyik előnye lehetne, hogy az Európai Unió kapujaként tud megjelenni Kínában. Hiába ismerik kevesen Kínában Magyarországot részletesen, néhány nap alatt hamar utánajárnak, hogy milyen gazdasági súlya van hazánknak Európán belül, vagy hogy az uniós mezőnyben éppen itt az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó GDP.

Holch Gábor tapasztalatai szerint a kínaiak szemében Magyarország leginkább csak egy ígéretes országocska. Kínát is gyakran és sablonosan félreértik Európában és hazánkban is. Alapvetően három sztereotípia mentén gondolkodnak az európaiak: az egyik irány Kínát az ötezer éves birodalmi gyökerek, a konfucianizmus, taoizmus felől próbálja megérteni. Mások a maoista, kékegyenruhás munkásokat, a pártembereket látják Kínában. A harmadik tábor a 22. századi high-tech technológiával azonosítja Kínát, de a szakember szerint mindannyian rossz úton járnak.

A Kínába látogató üzletemberek általában csak a high-tech Kínával találkoznak, de még az ott élő üzletemberek 95 százaléka sem igen hagyja el ezeket a fejlett szigeteket, ami azonban csak egy kis része az országnak. Ezért hajlamosak elfelejteni, hogy ott van az óriási vidék, és hogy Kína alapvetően a mai napig egy szegény ország.

A beszélgetésben ezen kívül szóba kerültek a kínai társadalom sajátosságai, a kínai regionális különbségek, hogy miért hajlamosak a kínai külföldi projektek sokat csúszni. Elemeztük, hogy a nyugati és kínai világ közti kereskedelmi háborúk hatására, a kulturális különbségek növekedésével, a Covid miatti lezárások hatására a jövőben miért torpanhat meg a fejlett világ és Kína közti gazdasági kapcsolatok fejlődése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar az egyik leglazább bevándorlási szabály, de kik akarnak idejönni?Ha cégalapításról van szó, Magyarországon az egyik legmegengedőbb a bevándorlási szabályozás az EU-ban - mondta Ürögdi Barbara, a Helpers Hungary Kft. ügyvezetője az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMit látunk a történelemből, ha a magyar cseppen keresztül nézzük a világ tengerét?Többet és mást is láthatunk a magyar történelemből, ha nem nemzeti fókuszból, hanem a globális trendek helyi hatásai felől közelítjük meg. Laczó Ferenc és Varga Bálint az e heti G7 Podcast vendégei.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk900 ezer eltűnt ellenzéki szavazó, totális Fidesz-dominancia - a választások eredményeit értékeltükHova lett nagyjából 900 ezer szavazó az ellenzéki táborból, és mi határozta meg leginkább települési szinten a Fidesz-támogatottságát? Ezt jártuk körül az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBárki is nyeri a választásokat, kellemetlen gazdaságpolitikai dilemmák várnak ráElszálló infláció, tarthatatlan költségvetési helyzet, és energiapiaci káosz: G7 Podcast a következő kormányzati ciklus kezdetét meghatározó gazdaságpolitikai kihívásokról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNémetország ráeszmélt, hogy reagálnia kell az orosz fenyegetésreAz e heti G7 Podcast arról szól, hogy miért nehéz Németországnak védelmi és gazdaságpolitikát váltania, és mire elég a kilátásba helyezett 100 milliárdos védelmi fejlesztési alap.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közlekedés finanszírozása a feje tetejére állt, újragondolhatjuk a városi terek használatátAutózni, vonatozni és villamosozni is másképp fogunk a koronavírus-járvány után, a messzebbről ingázók miatt egyre jobban szétterülnek az agglomerációk. A G7 podcast e heti vendége Hörcher Dániel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Az eddiginél is nagyobb borzalmakra kell felkészülni” - a háború első két hetét értékeltükElkerülhető lett volna-e a háború, és miért pont most tört ki? Mire elegendőek a nyugati szankciók, és mit akar Putyin? Az e heti G7 Podcastban többek között ezeket is körüljártuk.

The post "Sablonok mentén értjük félre az országot" - Holch Gábor Kínában élő magyar tanácsadó üzletről, kulturális különbségekről first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

225 פרקים