„Az eddiginél is nagyobb borzalmakra kell felkészülni” – a háború első két hetét értékeltük

 
שתפו
 

Manage episode 322541469 series 2432061
על ידי G7 התגלה על ידי Player FM והקהילה שלנו - זכויות היוצרים שמורות למפרסם, לא ל-Player FM, והשמע מוזרם ישירות מהשרתים שלכם. הירשמו כדי לעקוב אחר עדכונים ב-Player FM, או הדביקו את כתובת העדכונים באפליקציות פודקאסט אחרות.
https://g7.p3k.hu/uploads/2022/03/orosz_ukran_g7_sb_mixdown.mp3

Ha minden úgy megy tovább, mint ahogy most látszik, akkor valószínűleg még az eddiginél is sokkal nagyobb borzalmakra kell felkészülni, nemcsak a tüzérségi és légi támadások miatt, hanem azért is, mert úgy tűnik, hogy az oroszok tényleg a bekerített városok kiéheztetésére törekednek – mondta Váczi István az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Kicsit több mint két héttel ezelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök olyan háborút indított Ukrajna ellen, amihez hasonlót jellegében és kiterjedtségében a második világháború vége óta nem láttunk Európában. A G7 Podcast e heti adásában a háború első két hetének legfontosabb történéseit és tanulságait összegeztük a G7 szerzőivel, Váczi Istvánnal, Mészáros R. Tamással, Bucsky Péterrel és Jandó Zoltánnal a témában megjelent cikkeik alapján.

A legtöbb elemzőt nagyon meglepte az orosz katonai agresszió, ezért a műsor első felében arról volt szó, hogy mik voltak a háborús eszkaláció külpolitikai előzményei, hogy miért pont mostanra időzítették az orosz agressziót.

Az orosz vezetésnek úgy tűnhetett, hogy a gazdasági körülmények megfelelőek. Már a háború előtt is kifejezetten magasak voltak az energiahordozók árai, mind a kőolaj, mind a földgáz, tehát ez egy biztos bevételt ígért az oroszoknak, másrészt pedig valószínűleg úgy ítélték meg, hogy ha lesznek is nyugati ellenintézkedések, azok nem fognak olyan mély sebet ejteni az orosz gazdaságon, ami esetleg borítaná a saját terveiket. Szerintem itt egy nyolcéves építkezés volt orosz részről

– mondta erről Váczi István.

Mészáros R. Tamással a háború geopolitikai vonatkozásairól beszélgettünk, és arról, hogy elkerülhető lett volna-e a háború, ha más döntések születnek, külön kitérve arra, hogy mennyire volt reális az a John J. Mearsheimer, a Chicagói Egyetem professzora által propagált elgondolás, amely szerint Ukrajnának nem kellett volna törekednie a nyugati orientációra, az országnak semlegesnek kellett volna maradnia, és a Nyugatnak nem kellett volna meglebegtetnie a NATO-csatlakozás lehetőségét (a beszélgetésben említett 2015-ös videó ide kattintva érhető el).

Az, hogy Ukrajna egy potenciális konfliktusforrás, igazából már a NATO bővítése előtt, jóval a mostani válság előtt egy visszatérő téma volt a nemzetközi kapcsolatokban, és utólag könnyű elmélkedni, hogy mit kellett volna tenni, de arra senkinek nem volt egy receptje, hogy hogy lehetett volna kihúzni ennek az egész szembenállásnak a méregfogát

– mondta Mészáros.

Az agresszióra reagálva a nyugati országok és a szövetségeseik gyors és sok tekintetben példátlan gazdasági szankciókat fogadtak el Oroszországgal szemben. „Az Egyesült Államok és az Európai Unió a pénzügyi rendszerét lehetetlenítette el tulajdonképpen Oroszországnak, az orosz elit elvesztette vagyonának a java részét” – mondta erről Bucsky Péter, aki szerint habár ezek a szankciók nagyon kemények voltak, a kőolaj és földgáz importjára vonatkozó korlátozások még ennél is nagyságrendekkel jobban fájnának Oroszországnak. Ez azonban Európának is nagyon fájna.

Energetikai szakértők a háború kezdete óta ezt a kérdést vizsgálgatják, hogy hogyan oldható ez meg, elképzelhető-e ilyen lépés. Nagyon jól látszik, hogy a felek egyelőre ettől mind a két oldalon nagyon ódzkodnak. Ez mind a két félnek nagyon fájna, valószínűleg az oroszoknak fájna jobban, de egyelőre Európában sem látszik az, hogy hogyan lehetne menedzselni az orosz gáz hiányát, ami nagyjából a 40 százaléka az európai gázimportnak

– mondta Jandó Zoltán, aki szerint vannak olyan elemzések, amik alapján meg lehetne oldani a szankciókat csak az ipari felhasználás korlátozásával és a lakossági fogyasztás korlátozása nélkül, de azért ezek elég nehezen kiszámítható szcenáriók. A kőolaj importjának jelentős csökkentése valószínűleg könnyebben lenne kivitelezhető, de annak is nagyon sok tovagyűrűző hatása lenne, bár nem annyira súlyos talán, mint a gázimport korlátozásának.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem ragadtunk a közepes jövedelmi csapdában, de a további felzárkózáshoz reformok kellenekA V4-ek, illetve Románia, Horvátország és Szlovénia is közelebb került az EU-átlaghoz a csatlakozás után, az e heti G7 Podcastban Mátyás Lászlóval arról beszélgettünk, min múlik, hogy ez a felzárkózás folytatódik-e.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHat-nyolc százalékkal többet adóznak az alacsonyabb jövedelmű magyarok a jobban keresőknélHa együtt nézzük az szja, az áfa és a családi adókedvezmények hatását, a magyar adórendszer a rosszabbul keresőktől a tehetősebbek felé oszt újra. Krekó Judittal beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnyagilag és lelkileg is kizsigereli a munkavállalókat a szexkamera-iparágA tehetősebb fogyasztók igényeit a kevés pénzért sokat dolgozó szegény tömegek elégítik ki az iparágban - mondják szakértő beszélgetőtársaink.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénz keres gazdát, de furcsa, szögletes szabályoknak kell megfelelniA G7 eheti podcastjában egy angyalbefektetővel, egy startup vezetőjével és egy egyetemi docenssel beszélgettünk. A befektetők sokféle szabályai megnehezítik a rugalmasságot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBővítette az ország mozgásterét, de a demokráciát gyengítette a magyar pénzügyi nacionalista fordulatMi volt Magyarország pénzügyi nacionalista fordulatának logikája? Piroska Dórával, a CEU adjunktusával beszélgettünk a kutatásai alapján a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkInnovatív termékeket külföldön lehet eladni, ahol a nagy cégek valódi döntéshozói ülnekA G7 podcastban ezen a héten big datás cégek vezetőivel beszélgettünk. Jó termékeket lehet fejleszteni itthon, de az értékesítéshez komoly nemzetközi tapasztalat kell.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFedő van a vidéki Magyarország lángoló konfliktusain, de a problémák nem oldódtak megA mélyszegények fegyelmezését szolgáló közmunkaprogram alapvetően alakult át a 2010-es évek második felére. Az e heti G7 Podcastban erről az átalakulásról beszélgettünk Szombati Kristóffal.

The post „Az eddiginél is nagyobb borzalmakra kell felkészülni” - a háború első két hetét értékeltük first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

225 פרקים