Nem ragadtunk a közepes jövedelmi csapdában, de a további felzárkózáshoz reformok kellenek

 
שתפו
 

Manage episode 321921825 series 2432061
על ידי G7 התגלה על ידי Player FM והקהילה שלנו - זכויות היוצרים שמורות למפרסם, לא ל-Player FM, והשמע מוזרם ישירות מהשרתים שלכם. הירשמו כדי לעקוב אחר עדכונים ב-Player FM, או הדביקו את כתובת העדכונים באפליקציות פודקאסט אחרות.
https://g7.p3k.hu/uploads/2022/03/matyas_sb_mixdown.mp3

Az elmúlt 15 év jelentős fejlődést hozott a visegrádi országokban, Romániában, Szlovéniában és Horvátországban is, és ez fölzárkózást jelentett az európai átlaghoz is. A Világbank és az IMF ezeket az országokat ma már gyakorlatilag a fejlett gazdaságok közé sorolja. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének akadályai a további felzárkózásnak az EU-átlaghoz. Egy nemrég megjelent tanulmánykötet, az Emerging European Economies after the Pandemic című könyv ezekről az akadályokról is részletesen beszél, az alcímében pedig azt a kérdést teszi fel, hogy bent ragadtunk-e a közepes jövedelem csapdájában. A válasz egyértelműen nem – mondta Mátyás László, a könyv szerkesztője, a Közép-európai Egyetem (CEU) egyetemi tanára az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A kötet, amely az említett országok és Bulgária esetében elemzi a járvány előtt trendeket, a járvány hatását, és arra is választ próbál adni, hogy mitől függhet a felzárkózás folytatódása a következő évtizedben is.

Bár a gazdaságtörténetben ritka, hogy közepes jövedelmű országok felzárkózzanak a világgazdasági elithez, Mátyás szerint az EU egyedülálló kereteket adott a 2004 után csatlakozó tagállamok gazdasági fejlődéséhez.

Alapvetően megváltozott a pálya, megváltoztak a játékszabályok az EU-csatlakozással. Egyrészt kinyílt a magyar gazdaság számára egy sok százmillió lakosú, fejlett piac, másrészt borzasztó nagy tőkeátcsoportosítás történt ezen országok számára az EU-csatlakozással. Az más kérdés, hogy milyen hatékonysággal használták föl ezeket a pénzeket, de az a pénz, amely beáramlott az országba, nagymértékben segítette a gazdaság fejlődését és a gazdasági struktúra átalakítását

– mondta.

Forrás: Benczúr P., Kónya I. (2022) Convergence to the Centre. In: Mátyás L. (eds) Emerging European Economies after the Pandemic. Contributions to Economics. Springer, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-030-93963-2_1

Mátyás szerint ez egy gazdaságtörténeti unikum, mert az elmúlt 150-200 évben nem nagyon volt példa arra, hogy egy nagy és sikeres gazdasági közösséghez ennyi ország csatlakozzon.

Ez a gazdasági közösség gyakorlatilag magával húzta ezeket a kevésbé fejlett országokat. Most már kristálytisztán látszik, hogy az EU-csatlakozás sikeres elképzelés volt. Persze a maga buktatóival, és még nem vagyunk célban, de már látható közelségben van a cél

– mondta erről.

A kötet alapján négy terület azonosítható be, amely akadályozza a fejlődést. Az egyik az oktatás, ahol több beruházás mellett struktúraváltásra is szükség lenne.

Az általános iskola első osztályától az egyetem végéig az oktatás lemaradásban van a fejlett országokhoz képest. Minden egyes tanulmány kimutatja ezt, legyen az PISA-teszt, egyetemek rangsora, vagy kutatási teljesítmény. Az oktatás borzasztó nagy lemaradásban van ahhoz képest, ahova a magyar gazdaság fejlődni szeretne

– mondta Mátyás László.

A másik ilyen ágazat az egészségügy, ahol a struktúraváltás mellett szintén tőkeberuházásra lenne szükség.

Ez is hosszú távú hatású, ezért szükség lenne a politikai szereplők közötti nemzeti minimumokra a reformok irányáról. Minél tovább halasztjuk ennek a két szektornak az átalakítását, annál nehezebb lesz a felzárkózás folytatása

– tette hozzá.

A harmadik terület a korrupció, ami tönkreteszi a gazdaság versenyképességét, rossz hatással van az innovációra, csökkenti a versenyt, és a közpénzek nem hatékony felhasználásához vezet, mivel olyan projektek valósulnak meg, amelyek nem segítik elő a hosszabb távú gazdasági fejlődést.

Az utolsó terület pedig a nyugdíjrendszer, amely jelenleg nem akadálya a fejlődésnek, de az lesz.

A rendszer átalakítása fájdalmas, politikai következményei vannak, ezért senki nem vállalja magára a reformot, de az összes tanulmány megmutatja, hogy ez előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz. Minél később alakítjuk több pillérűvé, hogy fenntarthatóvá váljon hosszú távon, annál fájdalmasabb lesz

– mondta Mátyás László.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHat-nyolc százalékkal többet adóznak az alacsonyabb jövedelmű magyarok a jobban keresőknélHa együtt nézzük az szja, az áfa és a családi adókedvezmények hatását, a magyar adórendszer a rosszabbul keresőktől a tehetősebbek felé oszt újra. Krekó Judittal beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnyagilag és lelkileg is kizsigereli a munkavállalókat a szexkamera-iparágA tehetősebb fogyasztók igényeit a kevés pénzért sokat dolgozó szegény tömegek elégítik ki az iparágban - mondják szakértő beszélgetőtársaink.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénz keres gazdát, de furcsa, szögletes szabályoknak kell megfelelniA G7 eheti podcastjában egy angyalbefektetővel, egy startup vezetőjével és egy egyetemi docenssel beszélgettünk. A befektetők sokféle szabályai megnehezítik a rugalmasságot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBővítette az ország mozgásterét, de a demokráciát gyengítette a magyar pénzügyi nacionalista fordulatMi volt Magyarország pénzügyi nacionalista fordulatának logikája? Piroska Dórával, a CEU adjunktusával beszélgettünk a kutatásai alapján a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkInnovatív termékeket külföldön lehet eladni, ahol a nagy cégek valódi döntéshozói ülnekA G7 podcastban ezen a héten big datás cégek vezetőivel beszélgettünk. Jó termékeket lehet fejleszteni itthon, de az értékesítéshez komoly nemzetközi tapasztalat kell.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFedő van a vidéki Magyarország lángoló konfliktusain, de a problémák nem oldódtak megA mélyszegények fegyelmezését szolgáló közmunkaprogram alapvetően alakult át a 2010-es évek második felére. Az e heti G7 Podcastban erről az átalakulásról beszélgettünk Szombati Kristóffal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNemcsak kevésbé szennyező, de a hazai cégeknek is kitörési lehetőség a körforgásos gazdaságMár magyar vállalkozások is tudnak sikereket felmutatni a holland piacon a körforgásos gazdaságban - erről is mesélt Horváth Bálint, a téma szakértője az e heti G7 Podcastban.

The post Nem ragadtunk a közepes jövedelmi csapdában, de a további felzárkózáshoz reformok kellenek first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

225 פרקים